Tisztelt Érdeklődő! Örömmel köszöntjük portálunkon! Feltehetőleg a "tesztvizsga" kifejezés keltette fel figyelmét, ami az oldalunkon nyújtott szolgáltatások egyik legfontosabb eleme. Szándékunk szerint a portálunkon alkalmazott oktatási módszerrel segítjük azokat, akik szakmájuk/hivatásuk vagy kedves időtöltésük ismereteit egyénileg kívánják megszerezni, azokat, akik tanfolyamra járnak ugyan, de még biztosabbá szeretnék tenni tudásukat, továbbá eredményesen akarnak felkészülni vizsgáikra. Céljaink közé tartozik segítséget nyújtani a képzőszervek oktatási tevékenységéhez, közösen kialakítani egy megközelítőleg azonos (magas) színvonalú képzés törzsanyagát, vagyis együtt erősíteni a megszerzett tudás értékét, a vizsgák eredményességét. Rendszerünkkel képzőszervek számára is lehetővé tesszük a hagyományos képzések támogatását és a korszerű távoktatási (e-learning) módszerek alkalmazását.

• folyamatosan karbantartott OKTATÁSI ANYAGOT,
• a vizsgán alkalmazott HIVATALOS hajózási hatósági VIZSGAKÉRDÉSEK (tesztkérdések) gyakorlásának lehetőségét,
  
• egyéni tanulást segítő oktatástechnológiai és pedagógiai módszertant is alkalmazó interaktív oktatórendszert,
• önellenőrzés lehetőségét a tényleges hatósági vizsga rendjét követő vizsga-tesztsorokkal,
• az új vagy módosított kérdések megismerésének lehetőségét már 30 nappal a hatósági vizsgán történő alkalmazás előtt,
• rendszerbe integrált konzultációs lehetőséget

Módosult több hajózási jogszabály, köztük a Hajózási képesítésekről szóló rendelet is

2014. május 6-ától a következő fontosabb változások történtek a rendeletben:

1. "A vizsgát a vizsgára való jelentkezés benyújtásától számított 12 hónapon belül meg kell kezdeni." - amely szabály korlátozza a vizsgahalasztások lehetséges mértékét.
2. "Az iskolarendszerű hajózási szakképzés tanulója a hajózási hatóságtól előrehozott hatósági részvizsgára bocsátását kérheti." - ami az "A" és "B"  kategóriájú hajóvezető vizsgák vizsgatémai, ill. vizsgatárgyai kivételével előrehozott vizsgázást tesz lehetővé úgy, hogy az alapján a hatóság felmentheti a további vizsgakötelezettség alól, ha a jelölt olyan hajózási oktatási intézményben szerezte oklevelét, illetve képesítő bizonyítványát, amelynek tanterve a hajózási hatóság által jóváhagyott szakmai oktatási programot tartalmazza.
3. Módosult az "A" és "B" kategóriás hajóvezetői vizsgára bocsátás egyik feltétele, amely szerint: a vizsgára bocsátás feltételei:
"b) fedélzeti szolgálatban szerzett négy év gyakorlat
ba) amelyből legalább két évet matróz vagy magasabb szintű szolgálatban, belvízi nagyhajón kell megszerezni,
bb) amely a legalább kormányosként szerzett gyakorlat időtartamával csökken, amely csökkenés azonban összességében nem haladhatja meg az egy évet,
bc) amely a képzés időtartamával csökken, ha a teljes gyakorlatot jóváhagyott képzés részeként szerezték, amely csökkenés azonban nem haladhatja meg a két évet,..."
4. A"C" kategóriájú hajóvezetői vizsga feltételei is módosultak a következő szerint:
"... ba) jóváhagyott hajóvezetői képzésben történt igazolt részvétel, valamint legalább matróz szolgálatban 50%-ban nagyhajón eltöltött két év fedélzeti gyakorlat, vagy
bb) hajózási képzést nyújtó felsőoktatási intézményben szerzett oklevél, valamint legalább matróz szolgálatban 50%-ban nagyhajón eltöltött 18 havi fedélzeti gyakorlat, vagy
bc) érettségi bizonyítvány és hajózási szakképzésben szerzett képesítő bizonyítvány, valamint legalább matróz szolgálatban 50%-ban nagyhajón eltöltött 21 havi fedélzeti gyakorlat;..."
5. Módosult a hivatásos kishajó-vezetői vizsga egyik lehetséges feltétele, amely szerint:
"ac) kedvtelési célú kishajó-vezetői bizonyítvány és fedélzeti szolgálatban eltöltött 6 havi hajózási gyakorlat, vagy..."
6. A módosítás egyes hivatásos vizsgák esetében is előre vetíti egyes vizsgatárgyak összevonásának lehetőségét, amelyre vonatkozóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság még nem adott ki tájékoztatást. Ez érintheti az egy tárgyon belül számon kérésre kerülő elemek összetételét, és a vizsgadíj mértékét is.
7. Megszűntette a módosítás a kedvtelési kishajó-vezetői vizsgák esetében az elsősegély-nyújtás vonatkozásában más szervezetnél szerzett képesítés alapján történő felmentés lehetőségét, mivel a tárgy beolvadt a Hajózási ismeretek tárgyba.
8. A belvízi hajózási rádiótelefon kezelő vizsga vizsgatárgyai közül törölte a módosítás a gyakorlati vizsgát, ami – egyebek mellett - jelentős vizsgadíj csökkenést eredményez.
9. Pontosította a módosítás a "C" kategóriájú hajóvezető és a kishajó-vezetői képesítésekkel vezethető hajó/kötelék meghatározásait.
10. Módosult az "A", "B" és "C" kategóriás hajóvezető jelöltek gyakorlati vizsgájának feltételrendszere, amely egységesen a következő: "nagyhajó kategóriába tartozó géphajó és legalább még egy nagyhajóból álló kötelék nyílt folyami vagy tavi vízterület, amely a szokásos forgalmi helyzetet tükrözi".

Módosul a csónak meghatározása, ezzel a képesítési követelmények is

A Parlament 2014. március 1-ei hatállyal módosította a csónak definícióját, ezzel bővítette az úszólétesítmények (vitorlás- és motorcsónak) azon körét, amelyek nem kötelezettek nyilvántartásba vételre, ezzel nem kell vizsgáztatni a hatóságnál, és nem kell vezetésükhöz képesítés. Az új definíció a következő:
"(3. csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő)
„b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;”

Módosult a Hajózási Szabályzat és a Hajózási képesítésekről szóló rendelet

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013.07.22-ei hatállyal módosította a víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011.(XI.22.) NFM rendeletet, azaz a Hajózási Szabályzatot. A változások közül a fontosabbakat emeljük ki:

1. Egyszerűsítette a rendelet a felépítmény és hajtógép nélküli kompok, valamint a vízimunkák területén üzemelő, kisgéphajók egy részének okmányaival, azonosításával kapcsolatos előírásokat (érintett joghely: II. rész 1.06 cikk, 2.01 cikk).
2. Módosította a kitűző hajók jelzéseit (érintett joghely: II. rész 2.02 cikk).
3. Kiterjesztette a csónakokra vonatkozó egyes biztonsági szabályokat a kishajóra is (mentőmellény viselése, víz eltávolítása - érintett joghely: II. rész 4.05 cikk).
4. Jelentősen átalakította a hajóról fürdés szabályait (feltételekkel megengedi közforgalmú személyszállítást végző hajónak is – érintett joghely: II. rész 4.06 cikk).
5. Módosult az alacsony vezetésű köteles komp kötelének leeresztett állapotát jelző nappali és éjszakai jelzés zöld színről fehérre, ill. E.1 jelzésről fehér táblára.
6. Pontosította a rendelet a tavon a kishajók, csónakok, vízi sporteszközök és a  nagyhajók közti találkozási szabályokat, egyértelművé téve, hogy e területen is érvényes az a szabály, hogy a kishajók minden esetben kötelesek kitérni a nagyhajó útjából.
7. Átalakította a rendelet a tavi kikötőn kívül veszteglés szabályait, egyebek mellett a nádasok védelmében. Hasonló módon pontosította az egyes tavakon a hajók alkalmassági szabályait, ill. annak bizonyítását.
8. A kishajók felszerelése részévé vált a rendelet II.2 mellékletének.
 

A rendelet fontosabb változásait a következőkben foglaljuk össze:

1. A rendelet szakít azzal az eddigi gyakorlattal, hogy minden egyes apró részletszabályt a rendelet szabályozzon és részlet elemekben szabályozási jogot delegál a hajózási hatóságnak, ezzel egyszerűbbé téve a napi problémák kezelését, egyben nagyobb felelősséget is téve a hatóságra.
2. Az esetek túlnyomó többségében megszűnik a közlönyökben való közzététel kötelezettsége, így a legkisebb változások is viszonylag gyorsan eljuttathatók a hatóság honlapján keresztül az érdekeltekhez.
3. Fontos változás következett be a hivatásos hajósok gyakorlati idejének szabályozásában, amelynek lényege az, hogy a gyakorlati időbe csak a menetben töltött idő számít bele, valamint 60 nap (évente) a hajó karbantartási, telelési és várakozási idejéből. Ugyanakkor 365 egymást követő napon belül 180 napot tekint 12 havi gyakorlatnak a rendelet.
4. Megszüntette a rendelet az ismétlő vizsga fogalmát, azaz a továbbiakban azokból a tárgyakból kell megismételni a vizsgát (javító vizsga), amely sikertelen volt, legalább egy hét elteltével, de legfeljebb egy éven belül.
5. Újra szabályozta a rendelet az úszómunkagép-vezető képesítő vizsgára bocsátás feltételeit, jelentősen csökkentve a gyakorlati idő követelményt (előképzés esetén 24-ről 9 hónapra, ez nélkül 36-ról 24 hónapra).
6. Törölte a rendelet a gyakorlati idő előírását a belvízi hajózási rádiótelefon kezelői vizsga esetében, egyben szerkezeti változással kis mértékben csökken a vizsga díja is.
7. Újra szabályozta a rendelet a hivatásos belvízi gépész képesítések vizsgáira bocsátás feltételeit, egyszerűsítve és ésszerűsítve azt.
8. Könnyítette a tengerészek képesítés megújításának feltételeit azzal, hogy 36 havi hajózásról 12 hónapra csökkentette az adott beosztásban való 5 éven belüli hajózás követelményét.
9. Jelentősen módosította a rendelet a kedvtelési kishajó-vezetők vizsgafeltételeit, valamint három új képesítést vezetett be. Ehhez kapcsolódik, hogy az 5. pontban jelzett változás lehetővé tette a kedvtelési hajósok rádiókezelő vizsgáját is. Az új képesítések a (belvízi) kedvtelési célú radarkezelői, (a tengeri) korlátozott GMDSS kezelői, és a GMDSS kezelői képesítés.
10. Jelentős összevonások történtek a vizsgatárgyak tekintetében a belvízi és a tengeri kedvtelési területen is.
Ezzel a változással
- a belvízi kedvtelési kishajósok (hajtási módonként) két elméleti (Hajózási szabályzat és Hajózási ismeretek-géphajós, ill. Hajózási ismeretek-vitorlás) tárgyból vizsgáznak, valamint gyakorlati vizsgát tesznek. Azok, akik mindkét hajtási módra (gépi/vitorla) vizsgáznak, a Hajózási szabályzat tárgyból csak egyszer kell ezt megtenniük; továbbá mindkét meghajtási módnak megfelelő Hajózási ismeretek és gyakorlati vizsgát kell tenniük;
- hasonló mértékben (4-ről 3-ra) csökken a IV. osztályú, 11-ről 4-re a III. osztályú, 4-ről 2-re a II. osztályú tengeri kishajó-vezető vizsgák vizsgatárgyainak száma. Ebben a kategóriában is megtörténik az átállás a kártya okmányokra.

A Tesztvizsga.hu rendszer tananyaga tartalmazza a rendeletmódosításnak megfelelő szöveget.
További információ itt olvasható.

Vizsgafelkészülést támogató tananyag és tesztkérdések a tengeri kedvtelési célú kishajó-vezető vizsgára készülők számára 
A tengeri kedvtelési hajósok számára gyakori probléma a megfelelő - magyar nyelvű - felkészülési tananyagok elérése, különösen azok számára, akik nem csak egy "gyorsan és egyszerűen" megszerzett - gyakran tévesen "kapitányinak" nevezett - papírra vágynak, hanem a velük hajózók és a maguk biztonságát is fontosnak tartják, valódi tudást remélnek egy tananyagtól. A Tesztvizsga.hu csapata e kérdésben kíván segítséget nyújtani az érdeklődőknek olyan tárgyak esetében, amelyek nem igénylik számítási feladatok elvégzését. Ugyanakkor nem kívántuk a szükségesnél több (a vizsgafelkészülésben és a későbbi gyakorlatban mellőzhető) ismeretet a tanulóra zúdítani. Az igényes hajóvezető mindig rátanul a szükséges minimumra, mert érdekli és büszke a tudására.
Első lépésben 7 vizsgatárgyra bővítettük a kínálatot, amelyek struktúráját a jogszabálymódosítás csoportokba foglalva megváltoztatta. A Tesztvizsga.hu folyamatosan alkalmazkodik tárgyak új struktúrájához és a tananyag átrendezésével, valamint a felkészítő tesztkérdések megfeleltetésével és korszerűsítésével segíti a vizsgára készülőket (beleértve bármely helyen való vizsgát). E csoprtosított tárgyak az Árjegyzék menüpontból - részben már - megrendelhetők.
 

A hajóvezetői ismeretek egyik legfontosabb és egyben legnehezebben megszerezhető ismeretrésze a VONALISMERET. Felhasználóink, a szakma régen sürgeti, hogy fejlesszünk ebben az irányban, amit most megkezdtünk és első eredményeit megosztjuk az érdekeltekkel.

Elsőként a Szap-Adony Duna-szakasz II. szintű ismeretét készítettük el és ezt a vízterületet 6 részre osztottuk az 1811. és 1600. fkm között. Mára ez kibővült a Petronell-Bok (487 km) területre (az új részek tananyaga már hozzáférhető, azonban a vizsgafelkészülést segítő tesztkérdések még előkészületben vannak). A kínálatot tovább bővítjük.
A tananyag már jelen állapotában is alkalmas a vonalvizsgára felkészülésre, a tesztkérdések egyenlőre csak ezt segítő segédeszközök, mivel a hatósági vizsga nem teszt-rendszerű ebből a tárgyból. Ugyanakkor a tesztek, tesztsorok megoldása elmélyíti és biztosabbá teszi a vizsgára készülő tudását, azaz jó szívvel ajánljuk azoknak, akik segítség nélkül készülnek a vizsgára, és azoknak, akik erősíteni akarják vizsgabiztonságukat, valamint a sikeres vizsga utáni első önálló lépésekhez kívánnak minél erősebb hátteret maguknak.
A Vonalvizsga további elemeinek sikeres teljesítését is segíti az anyag, mivel a vaktérkép kitöltéséhez minden információ szerepel a tananyagban található térképeken, amelyek az elektronikus térképek szokásos tartalmán kívül tartalmazzák a találkozási szabályokat és a kedvezőtlen áramlású területek megjelölését, a szakasz jellegzetes részeinek radarképét, fényképét, továbbá azokat a szabályokat (HSZ, hirdetmények), amelyek a biztonságos hajóvezetéshez szükségesek.
Ne riasszon meg a II. szint olyanokat, akiknek I. szinten kell vizsgázniuk, mert úgy véljük, hogy a több ismeretből könnyebb egy egyszerűbb vizsgát sikeresen letenni, mint tananyag nélkül.
 

Valamennyi szakmabeli épülésére bemutatunk egy régmúltban készült saját kézzel rajzolt vonaltérkép részletet, amely jól mutatja a korabeli hajóskapitány ismeretszerzésének, tanulásának, ill. a tapasztalatok rögzítésének módját, a szakmai tudás mellett az igényes vezető egyéb (pl. történelmi) ismereteinek elmélyítését.

Német hajós szakmai nyelvvizsga
A hajóvezetői vizsga egyik fontos követelménye (nemzetközi víziútra szóló vonalvizsga esetén) a nyelvvizsga. A vizsgára készülők számára - számos forrás felhasználásával - magyar-német és német-magyar hajós szakmai szótárt készítettünk és tananyagként olyan német nyelvű szakszövegeket nyújtunk át a vizsgára készülőknek, amelyek a vizsgán és a későbbi munkavégzés során is hasznos ismereteket nyújt. A "Német" vizsgatárgy a hatósági vizsgán nem teszt formájában kerül számonkérésre, ezért a tesztkérdések itt is "csak" felkészülést segítő funkciót látnak el.
A jövőben a szókincs gyakorlására tovább bővítjük a tárgy szolgáltatásait, amely munkában számítunk azok segítségére, akik ebben a nyelvi közegben külföldön dolgoznak és tapasztalataikat, gyakorlati ismereteiket hajlandók megosztani a vizsgára készülőkkel rajtunk keresztül a legjobban hozzáférhetővé téve.

 

• Rádiótelefon szolgálat általános ismeretei
• Hajó rádióállomás berendezéseinek használata
• Rádió-távközlési eljárások