Tisztelt Érdeklődő! Örömmel köszöntjük portálunkon! Feltehetőleg a "tesztvizsga" kifejezés keltette fel figyelmét, ami az oldalunkon nyújtott szolgáltatások egyik legfontosabb eleme. Távoktatási (e-learning) rendszerünket számos KÉPZŐSZERV alkalmazza távoktatás és hagyományos tantermi oktatás során, de a hozzáférés EGYÉNILEG is előfizethető. Szándékunk szerint a portálunkon alkalmazott oktatási módszerrel segítjük azokat, akik vizsgára készülnek, szakmájuk/hivatásuk vagy kedves időtöltésük ismereteit EGYÉNILEG kívánják megszerezni, továbbá azokat, akik VALAMELY KÉPZŐSZERV TANFOLYAMÁRA JÁRNAK, de szeretnék tudásukat maradandóbbá tenni és vizsgabiztonságukat növelni. Céljaink közé tartozik segítséget nyújtani a képzőszervek oktatási tevékenységéhez, közösen kialakítani és szinten tartani egy megközelítőleg azonos (magas) színvonalú képzés törzsanyagát, együtt erősíteni a megszerzett tudás értékét, a vizsgák eredményességét.

• folyamatosan karbantartott OKTATÁSI ANYAGOT,
• a vizsgán alkalmazott HIVATALOS hajózási hatósági VIZSGAKÉRDÉSEK (tesztkérdések) gyakorlásának lehetőségét, tanulást segítő kiegészítő szolgáltatásokkal, ahol az illetékes szervek közzé tették a kérdéseket,
• azon vizsgatárgyaknál, ahol a hatóság
   - nem tette közzé a vizsgáikon alkalmazott vizsgakérdéseket,
   - nem tette közzé a vizsgáikon alkalmazott vizsgakérdések válaszait,
   - vagy szóbeli a vizsga,
  a felkészítő rendszer, a rendelkezésünkre álló információk figyelembevételével, az általunk készített kérdések és válaszok tesztrendszerű gyakorlási lehetőségét, ami jelentősen segíti a tudás elmélyítését, az önellenőrzést,
  
• egyéni tanulást segítő oktatástechnológiai és pedagógiai módszertant is alkalmazó interaktív oktatórendszert,
• önellenőrzés lehetőségét a tényleges hatósági vizsga rendjét követő vizsga-tesztsorokkal,
• rendszerbe integrált konzultációs lehetőséget

A Tesztvizsga.hu zárt rendszerű - interneten működő, böngészővel használható - távoktatási képzésmenedzsment rendszer (Learning Management System, LMS) -ként is alkalmazható

jóváhagyott elektronikus távoktatási és oktatást támogató "e-learning" rendszer, mely

szándékaink szerint minden vizsgakérdéshez,
a rendszerünkbe integrált szakszerű magyarázó szöveg, ábra és elektronikus tananyag olyan kompletten kapcsolódik,
hogy más segédanyag (pl. könyv vagy CD) felhasználása nélkül is
elegendő a hatósági vizsgákra való felkészüléshez.

Árjegyzék

Minden hivatásos hajós figyelmét felhívjuk, hogy egy uniós szabályozás kihirdetése a 12/2022. (IV.14.) ITM rendelet a hivatásos hajósok képesítéseiről jelentősen megváltoztatta a vizsgafelkészülés, a vizsgafeltételek, a vizsgák rendszerét. Oldalunkon kiemeltük a legfontosabb változásokat és azok várhatóan befolyásolják majd a kínálatunkban szereplő tárgyak elnevezését és tartalmát is. Igyekszünk minél gyorsabban követni a jogszabályi változásokat, hogy felhasználóink biztonsággal fel tudjanak készülni vizsgáikra.   

A Vonalismeret vizsgáról

Ma már Straubing (2331. fkm) és Bok (1433. fkm) között 898 km hosszú Duna-szakaszra és a Tisza Vásárosnamény (686.fkm) - Záhony (632. fkm) szakaszra nyújtunk részletes tananyagot, és vizsgára felkészülést elősegítő tesztkérdéseket. 

A tananyag tartalmazza a legfrissebb térképeket és azokon a legfontosabb vezetési ismereteket, valamint az egyes szakaszokra vonatkozó legfontosabb adatokat, szabályokat. A tananyag sok fotót és ahol rendelkezünk ilyennel radarképet tartalmaz, amelyek szintén segítik a helyismeret elmélyítését és az eredményes vizsgát.

A tananyag már jelen állapotában is alkalmas a vonalvizsgára felkészülésre, a tesztkérdések egyenlőre csak ezt segítő segédeszközök, mivel a hatósági vizsga nem teszt-rendszerű ebből a tárgyból. Ugyanakkor a tesztek, tesztsorok megoldása elmélyíti és biztosabbá teszi a vizsgára készülő tudását, azaz jó szívvel ajánljuk azoknak, akik segítség nélkül készülnek a vizsgára, és azoknak, akik erősíteni akarják vizsgabiztonságukat, valamint a sikeres vizsga utáni első önálló lépésekhez kívánnak minél erősebb hátteret maguknak.

A 12/2022.(IV.14) ITM rendelettel kihirdetett, a hivatásos hajósok képesítéseiről szóló új szabályozás a vonalvizsga területén is újdonságokkal szolgál. A vonalvizsgára vonatkozó általános szabályok mellett a 9. melléklet tartalmazza a részleteket, amelyek közül kiemeljük a legfontosabb vizsgafeltételeket:

 

• A vizsgára jelentkező az általános szabályokon túl a hajózási hatóság vagy a vizsgaközpont által igazoltan megtett 8 hegy- és 8 völgymeneti utat igazol a kérelmezett szakaszra, mely utakat a vizsgára jelentkezést megelőző tíz éven belül, ezek közül legalább 3 hegy- és völgymeneti utat három éven belül kell teljesíteni.
• A vizsgára jelentkező a vizsgaközpont részére igazolja, hogy a vonalvizsga szintjének megfelelő hajóvezetői képesítéssel rendelkezik, vagy az ahhoz előírt vizsgákat már sikeresen teljesítette (a könnyebb érthetőség érdekében: a vonalvizsgát a hajóvezetői vizsga után lehet tenni, azaz a korábbiakkal ellentétben nem tehető le előre).
• Az előírt gyakorlati utakat legalább matróz vagy annál magasabb szintű beosztásban, és nagyhajón vagy személyhajónak minősülő kishajón kell teljesíteni.
• Vonalvizsga-köteles szakaszok: a Duna fő ága az 1811–1250. fkm közötti, a Tisza 403–255. fkm közti szakaszaira.
• Vonalvizsgát kell tenni azokra a Magyarországon kívüli víziút-szakaszokra, amelyek esetén a vízterület helye szerint illetékes hajózási hatóság vonalvizsga letételéhez köti a hajóvezetést (ilyen pl. a Duna 2322-2249. fkm közti szakasza, az osztrák Dunaszakasz szabadfolyású vízterületei, azaz Bécs alatt (1920-1880. fm) és a Melk-Krems szakasz (2036-2001. fkm), valamint a Strudeni szakasz (2081-2074. fkm). Az Újvidék alatti Dunaszakaszra vonatkozóan a területileg illetékes szervek még nem döntöttek a vizsgakötelezettségről; a Rajna Iffezheim-német/holland határ közti szakasza (335-857. fkm) szintén vizsgaköteles. További vizsgaköteles szakaszokról az EU honlapján találhatók információk.
• Az általános szabályok szerint - a fenti vizsgaköteles szakaszokon kívül - minden más magyarországi vízterületen, ill. más országokban, ahol a helyi szabályok nem kötik vonalvizsgához a vezetést a hajóvezetői képesítés birtokában vezethető hajó/kötelék.

 A Vonalvizsga további elemeinek sikeres teljesítését is segíti  tananyagunk, mivel a vaktérkép kitöltéséhez minden információ szerepel a tananyagban található térképeken, amelyek az elektronikus térképek szokásos tartalmán kívül tartalmazzák a találkozási szabályokat és a kedvezőtlen áramlások (limány, keresztáramlás) miatt nehezebben hajószható területek megjelölését, a szakasz jellegzetes részeinek radarképét, fényképét, továbbá azokat a szabályokat (HSZ, hirdetmények), amelyek a biztonságos hajóvezetéshez szükségesek.

A teljes vízterület tagolása (részszakaszok) megközelítőleg 25-40 km hosszúságúak azért, hogy azok se kényszerüljenek felesleges kiadásra, akik rövidebb szakaszokból vizsgáznak. Az új szabályozásnak megfelelő csomagok kialakítása folyamatban van.

Ne riasszon meg a II. szint olyanokat, akiknek I. szinten kell vizsgázniuk, mert úgy véljük, hogy a több ismeretből könnyebb egy egyszerűbb vizsgát sikeresen letenni, mint tananyag nélkül.

Valamennyi szakmabeli épülésére bemutatunk egy régmúltban készült saját kézzel rajzolt vonaltérkép részletet, amely jól mutatja a korabeli hajóskapitány ismeretszerzésének, tanulásának, ill. a tapasztalatok rögzítésének módját, a szakmai tudás mellett az igényes vezető egyéb (pl. történelmi) ismereteinek elmélyítését.

• Több helyen változott a Szabályzat struktúrája, pl.
• csoportosítva találhatók meg a fogalmak meghatározásai, amelyek kis mértékben változtak is (pl. változott az úszó anyagok köteléke, amelynek új neve úszó testek köteléke), valamint bővültek újakkal;
• közös cikkekben találhatók meg a hajók éjszakai és nappali jelzései;
• megszűnt a 9. fejezet és helyette új 10. fejezet készült;

• módosult a több géphajóval vontatott kötelékekben a kötelék vezetőjének meghatározási rendje (egy rövidebb előfogat esetén nem az elöl haladó hajó lesz a kötelék vezetője) és rendezi a több tolóhajóval továbbított tolt kötelékek vezetési és jelzési kötelezettségeit;
• kis mértékben változott a kötelező gondosság szabályozása is;
• kiszélesedett a látási holttér értelmezése és megszűnt az a lehetőség, hogy ilyen esetben különböző eszközökkel lehetett azt kiváltani – a jövőben ezt kizárólag a radarral lehet megtenni;
• több esetben megszűnt műszaki előírások részletes ismertetése a Szabályzatban, pl. a merülési jelek, a színek, fényerősségek, hangjelzések karakterisztikájának pontos leírása, radarberendezés előírásai, és hasonlóan jár el a Szabályzat a felszerelésekkel, a hajó szerkezetével kapcsolatban is, amelyeknél más jogszabályokra, szabványokra hivatkozik a Szabályzat;
• lényegesen kiszélesítette a Szabályzat azoknak az okmányoknak a körét, amelyeket megkövetel a hajókon (1.10 cikk), amely elsősorban a hivatásos hajózásban jelent növekedést és azon belül a kishajók esetében is figyelemre méltóak a változások; egy elemet kiemelve: a pihenőidő nyilvántartására szolgáló dokumentum a magyar lobogó alatti hajókon a hajónapló (ez alapvetően erre szolgál), azaz ha olyan hajón , ahol ez más előírások miatt nem szükséges ezzel teljesíthetik a pihenő idő nyilvántartás kötelezettségét (a hajózási hatóságnál szerezhető be);
• új elem a Szabályzatban, hogy a hajózást szabályozó kiemelkedően fontos dokumentumokat (pl. magát a Szabályzatot is) jóval szélesebb körben teszi kötelezővé a hajón tartást, mint korábban, így pl. a nyitott kishajók kivételével ebben a kategóriában is mindenhol kötelező a hajón tartás;
• jelentős számú új éjszakai és nappali jelzés került bevezetésre és jelentősen átalakult a kötelékek megjelöléséke rendje is (különösen a tolt és vontatott kötelékek esetében, ahol jóval több jelzést kell kihelyezni és az eddigiekhez képest eltérő helyre), pl. egy háromoszlopos és kétsoros tolt köteléken az eddig szükséges 8 fény helyett 12 fény; egy ugyanekkora vontatmányon az eddigi 7 fény helyett 11 fény; átalakult kis mértékben a mellévett alakzat megjelölése is;
• új elem a 110 m-t meghaladó testhosszú hajók külön kategóriában kezelése is;
• a belvízen eddig teljesen ismeretlen jelzések is rendszerbe kerültek, amelyek zömmel a COLREG-ből származnak (pl. aknamentesítést végző hajó, műveletképességében korlátozott hajó, révkalauz hajó) és ezzel módosult néhány eddigi jelzés is, pl. kiegészült a műveletképtelen hajó jelzéseinek tárháza;
• jelentősen átalakultak a halászattal foglalkozó hajók és kitűző hajók jelzései;
• néhány olyan jelzés is része az új Szabályzatnak, ami a korábbi elvekkel ellentétes, pl. az előfogattal haladó tolt kötelék sárga farfényei;
• új eleme a Szabályzatnak, hogy több olyan jelzés, amely korábban a kishajókon nem került előírásra most ott is kötelező (pl. a nyílt helyen veszteglő hajó fekete gömb jelzése);
• megváltozott a veszélyes árut szállító hajók jelzéseivel foglalkozó rész is, de ez inkább a könnyebb alkalmazhatóságot szolgálja, a lényegen nem változtat (a jelzésekben minimális a változás);
• új komp változatot emelt be a Szabályzat a függesztőköteles komp (ez a mederben lehorgonyzott bójára vagy csónakra függesztett kötél segítségével átvágató komp) jelzéseinek szabályozásával;
• bekerült a Szabályzatba is a kötelékek továbbíthatóságát a hajóbizonyítványba történt bejegyzéshez kötő szabály, azaz csak olyan célra (méretre, terhelésre, üzemformára) lehet – a mentést kivéve – alkalmazni a hajót, amelyre a hajóokmányában a hatóság alkalmasnak nyilvánítja;
• külön szabályozza a Szabályzat a tolt bárkák köteléken kívüli közlekedésének feltételeit;
• jelentősen változott a radarhajózással kapcsolatos szabályozás, amely kiegészült az Inland ECDIS berendezésekkel, ill. az AIS készülékekre vonatkozó szabályozással; szintén új elem, hogy a gyorsjáratú hajó – függetlenül a láthatóságtól – menetben köteles radart használni;
• a korlátozott látási viszonyok közti hajózás szabályozása nagymértékben változott;
• alapesetben ilyenkor csak radarral közlekedhetnek a hajók (nem tekintendő korlátozott látási viszonynak az éjszaka önmagában, azaz, ha más korlátozó tényező (pl. köd, hóesés, zápor, homokvihar) nem egészíti ki;
• a völgymenetben közlekedő vontatmánynak még radarral sem engedélyezi a Szabályzat a közlekedést és a legközelebbi kikötő- vagy veszteglőhelyen kikötésre kötelezi;
• szigorította a Szabályzat a radarral közlekedő és a korlátozott látási viszonyok között a hajóútban veszteglő radar nélkuüli hajók kommunikációs (rádiózási) kötelezettségeit;
• szintén jelentős változás, hogy ellentétben a korábbi szabályokkal korlátozott látási viszonyok között hajózva nem kell alkalmazni az összeütközés veszélyét jelző (rövid hangok sorozata) hangjelzést;
• jelentősen átalakult a kiemelten védendő hajók bejelentési kötelezettségének szabályozása
• részben bővült a bejelentésre kötelezettek köre (a veszélyes árut szállítók mellé kerültek a 20-nál több konténert szállítók, és a személyhajók (amelyek nem kiránduló hajók, vagyis a kabinos hajók), valamint a tengeri hajók és a különleges szállítást végzők;
• másrészt kisebb mértékben módosult a bejelentés tartalma;
• a korábbi 9. fejezetből a 10. fejezetbe kerültek a környezetvédelmi szabályok, amelyek a korábbiakhoz képest jelentősen átalakultak (kevésbé definíciókból állnak, nőtt a rendelkező elemek száma, de alapvetően új szabály nem került be a környezetvédelmi kötelező gondosságon kívül;
• ezzel kapcsolatban bekerült a Szabályzatba a Fáradt olaj napló mintája.

• jelentősen módosult néhány fogalom meghatározása, ill. néhány új fogalom is bevezetésre került;
• a nemzeti rész funkciójának megfelelően néhány elemet részletesebben szabályoz, mint az első rész, egyebek mellett pontosítja az ideiglenes előfogat fogalmát is (2000 m hosszú szakaszban);
• új elem a Szabályzatban a szervezett vízitúrák szabályozása, amely 10-nél több hajóból álló túra esetén túravezetőt követel meg és annak megfelelő (kishajó-vezető) képesítéssel kell rendelkeznie;
• a nemzeti rész Magyarország teruületére elsődlegesen a rádiókapcsolatot írja elő a hajók számára, amelyet kényszerhelyzetben (üzemképtelen rádió, vagy kommunikációs zavar) helyettesíthet a hajó jelzésekkel;
• megszüntette az új HSZ a 16. csatorna hajók közti kommunikációra való használatát, azaz minden víziútunkon (folyón és tavon is) a 10. a hajó-hajó közti kapcsolatra kijelölt csatorna – a 16. csatornán vészhívást lehet végezni;
• visszakerült a Szabályzatba a kishajók, vízi sporteszközök, csónakok különböző nagyhajók útjának keresztezésekor követendő – pontos távolságokat meghatározó –szabályozása (1500/1000 m);
• korábban vitatott helyzetet tesz egyértelművé a Szabályzat a következő meghatározással: „Azt a hajót, amely a Szabályzatban foglalt jelzésekkel vagy átmeneti rendelkezéssel kijelölt helyen van kikötve, illetőleg lekötve, jelzési és őrzési szempontból is hajóúton kívül veszteglőnek kell tekinteni.” (ezt csak különleges körülmények írják felül);
• módosultak a köteles komp közlekedésének biztonsági szabályai, ezen beluül a kötél megközelítésének szabályai pontosításra kerültek (távolságtartási kötelezettség 50 m);
• megszüntette a Szabályzat a közforgalmú személyszállító hajóról fürdési lehetőséget;
• jelentősen változtak a mentő kisgéphajók jelzéseire vonatkozó előírások.

• Hajózási Szabályzat - kedvtelési célú (sportos - más régies kifejezésekkel: vízi KRESZ, vízijártassági), szolgálati és minden szintű hivatásos,
• Hajózási ismeretek - kedvtelési célú (sportos - vitorlás, ill. kisgéphajós)
• Hajóvezetéstan - kishajóvezetőknek szolgálati és hivatásos,
• Hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia - szolgálati és hivatásos,
• Hajók elmélete, szerkezete, építése, felszerelése és géptan - szolgálati, hivatásos,
• Veszélyes áruk belvízi szállítása (ADN) - hivatásos,
• Jogi ismeretek - szolgálati, hivatásos,
• Hajózási képesítéssel kapcsolatos rendeletek - hivatásos,
• Jogi ismeretek és képesítési rendelet - hivatásos és szolgálati kishajós,
• Elsősegély, környezet és tűzvédelem - szolgálati, hivatásos,
• Vitorlázás elmélete - kedvtelési célú (sportos) és hivatásos,
• Uniós hajóvezetői vizsga tárgyai (a fent fel nem soroltak):
• Kiegészítő modul I. kategóriájú kompetenciák (gyakorlati vizsga)
• Kiegészítő modul II. kategóriájú kompetenciák (gyakorlati vizsga)
• Utazástervezés I. kategóriájú kompetenciák (esettanulmány vizsga)
• Utazástervezés II. kategóriájú kompetenciák (szóbeli vizsga)
• Utazás megvalósítása (gyakorlati vizsga)
• Angol szakmai nyelv
• Vonalismeret II. (jelenleg 898 km hosszú Duna-szakaszra)  hivatásos,
• Német szakmai nyelv - szolgálati és hivatásos,
• Rádiótelefon-kezelői ismeretek - szolgálati és hivatásos,
• Hajóüzemeltetési ismeretek (összevont tárgy) - hivatásos, szolgálati,
• Kereskedelem, rakodástechnika és veszélyes áruk belvízi szállítása - hivatásos,
• COLREG - hivatásos (vonalismeret III.),
• Parti navigáció - hivatásos (vonalismeret III.), - 
• Személyhajózási szakértői ismeretek - hivatásos;
• Elsősegélynyújtás - hivatásos;
• Alap biztonsági ismeretek - hivatásos;